Kedves Nagymama!

Mindig azt mondtad, hogy írjak levelet neked, mert jó olvasni. Csak kiszeded a postaládából, bemész a házba, leülsz a kényelmes kanapéra, és olvasod. Hát, tényleg jó dolog levelet kapni, tudod, hogy valaki gondol rád, és azzal töltötte legalább pár percét, mire kitalálta, hogyan fogalmazza meg szépen, amit szeretne mondani.
   Pár hete kaptam egy levelet, ami egyáltalán nem tetszett. Durva volt és monoton, de nagyon elgondolkodtató. Az életrol, és arról, milyen buta voltam. Persze, nem így, szó szerint, de akár azt is írhatták volna. Nagyon megrázott, és közben nem is hittem el. De ma megint elolvastam.
Elmentem a postára, vettem egy levélpapírt, meg egy borítékot, kizárólag fehéret, megjegyeztem, mikor mondtad. Azt mondtad, a fehér szín természetes, megtisztelő és ugyanakkor bármilyen lehet, attól függ, mivel öntjük le. Az utóbbit akkor mondtad, mikor elmentünk fagyizni, én meg amint megkaptam az én eperfagyimat, magamra öntöttem, és persze, hogy fehér póló volt rajtam.
Na és most éppen arra a fehér levélpapírra írok, szép gyöngybetűkkel, ugyanis mindig azt mondtad, hogy milyen szép az írásom, csak olyan gyorsan írok. Most nem lehet egy rossz szavad sem.. Hát igen.
Tudod, még le se írtam, mi volt abban a megrázó levélben. De szerintem így is rájöhettél.

Tisztelt Szekeres Sarolta!
Sajnálattal közöljük, hogy egy közeli rokona,
értesülésünk szerint, a nagymamája,
aki amúgy rendkívüli egészségnek örvendhetett,
2009. Március 12-én autóbalesetnek volt kitéve.
Nem élte túl az ütközést.
Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot,
hiszen, ha jól tudjuk, ön az egyedüli rokona.

Bla -bla-bla.
Meghaltál! Direkt ugrottál be a kocsi elé? Mindig is vakmerő voltál. Vagy csak egyszerűen egy őrült száguldozó volt? Már nem tudom megkérdezni.

  ez a kezdés, utána folytasd, írd meg e-mailben!
pár ötlet: régi emlékek, stb., a többit rád bízom.