Bármulatos..nem tudom még mindig felfogni, hogy mi történt, nem emlékszem senkire az életemből.
Mutatott Detti egy csomó dolgot.Képeket, mindenféle ruhát.Megtudtam, hogy elég népszerű vagyok és van egy barátom.

-De ugye meséltem, hogy a buli után szenvedtünk balesetet.Itt van Kíra. -mutatott a képen látható szőke lányra-Itt nagyban mosolyog..de elég szemét.Pedig egy napja még a legjobb barátnőnk volt.-ekkor egy másik kép után nyúlt.-És itt van Tomi, a barátod.Elismerem, elég jóképű.De azért..na szóval Kíra a bulin csókolózott vele.A pasiddal!Ő, a legjobb barátnőd.Erre mi meg leléptünk.És a többit már elmeséltem.-mondta.-Az estét veled töltöttem a korházban.-mondta mosolyogva.

Detti nagyon kedves.De van benne valami idegesítő.Tudom, ez most a részemről nem volt túlzottan jóindulatú..Vajon én is ilyen voltam régen?Megmutatta a ruháimat.Egy csomó csili-vili strassz volt rajtuk.És nagyon sok volt, a cipőkről nem is beszélve.Ha 25 pár nem volt, akkor egy sem.

Talán az egy este alatt -amíg nem voltam magamnál- kicsit megváltozott a stílusom, ugyanis nem nagyon tetszettek a ruháim.
Benéztem a fiókjaimba, míg Detti WC-n volt.Volt egy kis doboz, lakattal az oldalán.Mellette pedig egy kulcs.Kinyitottam és egy halom pénz volt benne.

-Detti..nem megyünk el vásároln?Kéne pár új cucc.Nem az én világom ez a sok magastalpú szandál meg a rikító pink felső..-kérdeztem.

Nevetett.
-Ez előtt is mindig szerettél vásárolni.Elmegyünk a plázába, jó?Megmutatom a kedvenc boltjainkat.Felidézünk pár dolgot.-mosolygott.
-Benne vagyok.

Lementünk a lépcsőn.

-Elmehetünk vásárolni?-kérdeztem anyukámtól.Hú még mindig szokatlan ezt mondani/írni.
Nevetett.
-Remek ötlet.Ne jöjjek?-kérdezte.
-De!-mondtam mosolygova.
Elég meglepettnek tűnt, ahogyan Detti is.Mi az, az ember nem mehet az anyjával vásárolni?Anyukám nagyon örülhetett, látszott az arcán.

-Mindjárt jövök.-mondta.

-Hű, de fura.Még soha nem jött velünk vásárolni.-mondta Detti.
-Minél több időt töltök vele, annál jobban fog menni a felidézés.-mondtam.

Én is fölmentem még a szobámba, megfürödtem..végigtúrtam a szekrényem valami normális ruha után.A legalján volt egy egyszerű, kék, csíkos póló.A nadrágoknál is az alján találtam rá egy barna vászongatyára.Kerestem egy tornacipőt, de nem találtam sehol.Egy arany cipőt választottam, még az volt a legjobb.Ha valaki látta volna a többit..!

Fölvettem egy barna pulcsit.Ezen is volt valami arany minta, -úgy látszik, régen szerettem az aranyat- de a többi között ez még egész jó volt..Raktam pénzt egy pénztárcámba, majd azt egy táskába tettem és lementem.

-Hű..-csak ennyit mondott apukám, amikor meglátott.
-Bizony, hűű.-csatlakozott Detti.

-Ezt a ruhát még nem vetted föl.A nagyszüleid vették neked pár hónapja..Nem hittem volna, hogy fel fogod venni.Azt mondtad, hogy dobjam ki.Én persze nem akartam..és most rajtad van.-mondta anyu.

-És nem sminkelted ki magad!A hajad meg összefogtad..ilyen is csak tesiórán van.-nevetett Detti.

Neki olyan volt a stílusa, mint nekem régen.Meglepődhetett, hogy ilyen ruhát vettem fel, gondolom nem volt elalélva a látványtól.

-Igen, határoztottan jobb így.-mondta apu.

Elindultunk a plázába.

-Ez az egyik kedven boltunk.-mondta Detti.-Itt vettük a bulira is a lila felsőd, meg nekem ezt a pirosat.

Bementünk a boltba.Mango volt a neve.Arra gondoltam, hogy nem lehet túl jó, hogyha olyan ruhákat vettünk itt.

De tök jó volt.Persze volt mindenféle.Én más irányba indultam, mint Detti.Láttam egy szuper kis egeres pólót.Fehér alapon volt, feketén.

-Miki egér.-mosolygott anyu.-Körülbelül hét éve ez volt a kedvenc meséd.

Tényleg?Ez egy mesefigura?Tök jól néz ki, megveszem.
Aztán láttam még egy egyszerű farmer hosszúnadrágot.Széles volt a széle, direkt csinálták meg ilyenre.Tök jól nézett ki.
-Régen ilyet nem vettél volna fel.-nevetett Detti.
Eközben ő is választott vagy három pólót, ilyen strasszos, csillogót.Volt áruk..meg még vett egy miniszoknyát.

Az én ruháim sem voltak túl olcsók, de hát egyszer élünk, nem igaz?Amúgy is volt elég sok pénzem, ahogy elnéztem.

Még vettem pár felsőt.Néztem egy szuper, szürke, egyszerű pulcsit is.Be a kosárba!

Anyu vett magának egy sálat.Drappot vett.Tök jól nézett ki, azért én is vettem egy kék, kockásat.

Detti pedig egy rózsaszín sapkát.

-Ezt akartad te megvenni a múltkor.Nem baj, ha megveszem?-kérdezte.
-Dehogy baj-nevettem.-Neked sokkal jobban áll.

Megvettük a cuccokat.

Kimentünk a boltból.Anyu, Detti és én.Tök fura volt, de annyit nevettünk.Anyu is olyan, mint egy barátnő.Eddig...

Megláttam két nagyon ismerős alakot.Azt hiszem, a képeken láttam őket.

-Ne nézz oda, ott van Kíra és Tomi.-mondta Detti.-Forduljunk vissza.
Késő volt..
Hú, ciki volt ezeket anyu előtt megbeszélni..bár ahogy láttam, teljesen nyugodt volt.

Mindegy..meglátott minket Kíra és Tomi.Bár ők is vissza akartak fordulni, gondolom megijedtek, hiszen mégiscsak..mit keres a pasim a legjobb barátnőmel egy plázában, nélkülem?!
Már el is akartak menni, de valami visszaállította őket.
Vagy inkább valaki hangja.Az enyém..

-Tomi!Klau!-kiltottam oda nekik.
Detti nevetett.
-Kíra a neve.
-Mindegy.-nevettem én is.

-Klau?-nézett rám hitetlenkedve Kíra.Kíra a neve, ugye?

-Hát ti itt?-kérdeztem.
-Meg tudom magyarázni.-mondta Tomi.
-Mel, mi ez a ruha rajtad?És..szörnyű a hajad, már bocs.-mondta Kíra.
-Köszönöm, hogy őszinte voltál.Tudod, ízlések és pofonok.Már nem azért, de a te pulcsid sem kutya.
-Mel, ezt te választottad.-mondta nekem őszinte megdöbbenéssel.-Mi történt veled?
-Ha olyan jó barátnő lennél, tudnád.-mondta Detti.-Agyrázkódása volt, nem emlékszik semmire, te hülye.-nézett Detti szikrázó szemekkel.

Továbbmentünk.