eddigi leghosszabb és legjobban sikerült versem, senki ne lopja el!
(C)
Emléked

Már a Hold sem világít úgy, mint régen,
Már a csillagoknak is elment a fénye.
S, mintha a napnak is kisebb lenne az ereje,
Így van ez, egy egész világ szűnt meg veled.

Nem látjuk egymást már többé,
Felhővé válsz, esetleg köddé.
De már nem leszel itt,
Egy kis világ szűnik meg létezni.

De már nem leszek szomorú,
Tudom, könnyebb sorsra jutsz.
Látjuk még egymást valaha?
Ott leszel mindig, figyelsz rám?
Ez a kérdés, de nem felelsz rá.

Nem hallod a hangomat,
Egyedül a gondolataimat,
De én tudom, ott jobb neked,
Fenn figyelsz rám a fellegekben.