május 17.,

6 hét telt el azóta, hogy a naplómba írtam volna.Túl sok volt a dolgom.
Tegnap vették le a gipszemet.Tele volt aláírásokkal.A barátaim írták alá.Krisz még szíveket is rajzolt, nagyon aranyos volt.
Volt...
Na igen.Sajnos elköltöztünk.Apu kapott egy szuper állást Londonban.
Szeretem Angliát, szép meg minden..de mégis hogy gondolja ezt?Mégcsak nem is szólhattam bele.
-Tudom, hogy ez most rossz neked.-mondta 2 hete, amikor költöztünk.-De csak egy évre maradunk, utána ugyanott fogod folytatni, ahol eddig elkezdted.
Sírtam..Krisszel nem fogok találkozni.Se senkivel.Hiszen egy tenger választ el minket.Sőt..
Még jó, hogy angolul tanultam, különben nem tudom, mi lenne velem.
Ja, és kiderült, hogyki írta a szerelmes-SMS-t.A titkos rajongóm nem más, mint NORBI!Sosem gondoltam volna.
Ezt akkor mondta el, amikor utoljára találkoztunk.Mondtam neki, hogy elmegyünk.
Talán jobb is így, hogy egy kicsit távol vagyunk egymástól.Rájön majd, hogy én nem vagyok egy nekivaló lány.
Na de krisz?!
Végre valahára összejöttünk, erre BUMM!Mintha egy bomba felrobbant volna, amikor bejelentették.Egy bomba..és véget ér az itteni életem.
Oké, felnőtt koromban külföldön akarok élni, de nem most.Amikor Magyarországon vannak a barátaim.

-Ideje suliba menni, ha nem akarunk elkésni.-morogta a nővérem.
Ő is ott hagyott mindenkit.A barátját, akivel egy éve járt, és a többi haverját.Ahogyan én is.Csak én 4hete jártam akkor a barátommal.
-Jövök.-mondtam, és gombócok gyűltek a torkomon.
A sulibusszal mentünk be.
Jó, ott is volt1-2 barátom, végülis nem értem, hogy minek vagyok ilyen szomorú.Van egy óriási kertesházunk, apukám egy csomót keres, anyukám is elég jól.
Van egy csomó ruhám, egy új bringám...
Na igen..de mégiskivel bringázzak?Nincsen itt se Norbi, se a többiek.
Csak egy sznob suli..
De amúgy jófejek, meg minden.Csak nem az én világom.
-Hello, Ev!-mondta Maya, az új barátnőm.
Ő is magyar, tök furcsa.Mi vagyunk az egyedüli magyarok a suliban.És szerencsére egy osztályba járunk.
Ő év elején jött ide.
-Szia!-mosolyogtam.
Ő tök kedves.Kicsit mindketten kilógnk a sorból.És nem csak azért, mert magyarok vagyunk.A többiek az új ruhájukról beszélnek folyton.De végülis szeretem őket..de Mayával mások vagyunk.Valahogy..ő jobban megért engem.

-Nincs kedved elmenni valahová?-kérdezte suli után.
-Mit szólnál a bringázáshoz?-kérdeztem.
-Szupeer!-örvendezett.-Képzeld el, a régi magyar sulimban minden nap elmentünk bringázni a haverokkal.És most jön a java: mind fiú volt.
Megrökönyödtem.
-Most viccelsz?-kérdeztem.
-Dehogyis.
-Hát ez..fantasztikus!Én is pont ezt csináltam.A bringázás volt a hobbim.Mindaddig, amíg idejöttünk.Ja, meg persze a lábam gipszben volt 6 hétig, ezért nem tudtam.
-Hát ez tök jó.-nevetett.
-Akkor menjünk haza a bringákért, a parkban találkozunk.-mondtam.-A szokásos helyünkön.

Hatalmas volt a park.Volt egy nagy szökőkút és egy csomó mókus.
Előbb értem oda.
De mielőtt még leszálltam volna a bringámról, gyorsan belementem egy szintén bringás fiúba.Szőke haja volt, és kék szempáron keresztül nézte a világot.Magas volt és helyes.
Mindketten a földön landoltunk az esés után.
-Héj, ne tudsz vigyázni?-kérdezte..de persze angolul, de ide magyarul fogok írni.
-Annyira sajnálom, nem figyeltem.
Ú, de fájt a a fenekem, alig tudtam felállni.
-Áhh, haggyuk.Máskor figyelj.-mondta.
-Úgy lesz, ne haragudj!
-Semmi baj, neked tiszta fűfolt meg sár a nadárog hátul, nem nekem.-nevetett.
Hátranéztem.Igaza van.Hátul, pontosabban a fenekemen. khm..tiszta sár vot!
-Amúgy Kevin vagyok.-mosolygott.
-Én Evelin.
-Te nem vagy angol, igaz?-kérdezte.
-Magyar vagyok.
-Akkor én is nyugodtan beszélhetek már magyarul.-mondta.MAGYARUL!
-Szóval te ismagyar vagy.-állapítottam meg.
-Jól látod a helyzetet.-nevetett.
-Pedig majdnem elordítottam, hogy nagyon fáj a seggem.-gondoltam magamban.
Nevetett.
Hopp, akkor hangosan montam.
Kicsit elpirultam, de hamar visszazökkentem.
-Kevés magyar van itt.Fura, hogy pont velük futok össze.-mondtam.
-Én rajtad kívül csak egy magyar lányt ismerek itt.-mondta.
-Én is.-nevettem.
Furcsa.A Kevin és a Maya nem magyar név, és mindkettem magyarok.
-Ó, te már itt vagy, Ev?Szia Kevin, de rég láttalak.-kiáltotta Maya a bringájáról.
Aha, szóval Kevin is ismeri őt.
Elmosolyodtam.

Ezután hárman bicikliztünk.
6körül már hazafelé mentünk, Maya jobbra,mi meg Kevinnel balra.Ő is abban az irányban lakik, mint én...